Az oldalsó bejárat péztárablaka kimeríti az enyhe testi sértés fogalmát:

Igazi szocreál darab. Benn ül a pénztáros, Te meg kinn állsz. Bármelyikőtök mond valamit, a másik nem látja és nem is hallja. Az ülő ember nem moccanik. Minek, Ő otthon van. Az állónak kell moccanni. De hogyan? Az álló ember lehajol, oldalazva megpróbál "szemkontaktusba" kerülni a pénztárossal. Vagy előrehajolva kitolja a hátsóját hátra és a homlokát az ablak keretének nyomja, így a szája legalább a nyílásba kerül. És némi zsír-izzadság-stb. az ablak keretére. Gusztusos, nem?

Pedig lehetne ilyen is:

Vagy ilyen:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.